A zöldségpalánták kiültetése

2017.04.19.

Szent György napja mintegy határnap a falu, a kertművelő gazda életében. Ezen a napon hajtják ki első alkalommal az állatokat a legelőre, hagyományosan ekkor rajzolják be a „Jövések Könyvé”-be a szőlő hajtások adott évi állapotát. Ha nem is pontosan ezen a napon, de április második felében kezdik a palánták kiültetését a zöldséges kertekbe és a nagyobb táblákra is. Az időjárás persze sokszor felülírja, átalakítja a munkák menetét, de a jó gazdának erre az időszakra már kiültetésre kész, vagy ahhoz közeli állapotban vannak a palántái. A nem szemenként vetett palántákat még szét lehet ültetni külön edénykékbe egyenként (pl. a káposztaféléket, paradicsomot), vagy párosával (pl. paprikát), így megóvjuk azokat a megnyúlástól, ami a sűrű növényállományban szükségszerűen bekövetkezne és mesterségesen biztosítjuk a további fejlődéséhez szükséges környezeti feltételeket. Természetesen a különböző zöldségfélék hőigénye is meghatározza, mit, mikor szabad már kiültetni. Azután várhatjuk a fagyos szenteket… Szervác, Pongrác, Bonifác majd május 12-14-én lesz, sőt, az utolsó fagyos szent, Orbán még később, 25-én. A népi megfigyelés ezeket a napokat, mint fagyveszélyes napokat tartja nyilván, de általában ezek inkább csak lehűléseket hoznak. Az utóbbi évek szeszélyes időjárása azonban már hozott néhány meglepetést. Amikor ezeket a sorokat írom  - április 19-én – Dél-Budán – épp havas eső esik…
A káposztafélék kevésbé érzékenyek az alacsonyabb hőmérsékletre, a paprika és a paradicsom annál inkább. Az utóbbiak közül a paprika igényli a legjobban a meleget: a növekedési időszakban számára a 25°C léghőmérséklet az optimális, míg a káposztaféléknek elég a 12-13°C is.
Fontos, ezek a hőmérsékleti értékek a növekedési időszakban, a levegő hőmérsékletére érvényesek, de jó útmutató a különböző növények hőigényére. A palántázás szempontjából sokkal fontosabb a talaj hőmérséklete, amit azonban a kiskertekben sehol sem mérünk, így e tekintetben inkább kell hagyatkoznunk a saját tapasztalatainkra, vagy (kezdőként) az idősebb kertészekre.
Ha már a palántázás kapcsán szóba került ez a kérdés, nézzük egy rövid felsorolás erejéig általában a leggyakoribb zöldségfélék hőigényét – növekvő sorrendben – mondjuk a retektől a már említett paprikáig: retek, borsó, káposztafélék, petrezselyem, sárgarépa, spenót, sóska, cékla, vöröshagyma, fokhagyma, bab, burgonya, paradicsom, padlizsán, főzőtök, uborka, dinnyefélék, paprika. Amennyiben valakit olyan zöldségféle hőoptimuma érdekel, amit nem talál meg a felsorolásban, szívesen állunk rendelkezésére. Természetesen a növények ± 5-7 fokos eltérést minden további nélkül elviselnek. Ennél nagyobb eltérés azonban, fejlődésükben már komolyabb károsodást okozhat. Sőt, már egy esetleges hideg vizes öntözés (a léghőmérséklettől jelentősen alacsonyabb hőmérsékletű vízzel) „eredményeként” a növény „megfázik”, aminek következtében a palánta növekedése átmenetileg lassul, kiültetett fólia alatti, vagy üvegházi állományban pedig az első termések beérése 10-14 napot is késhet.
Visszatérve a palántázáshoz, azt hiszem, nem kell magyarázni, hogy ez milyen sokkot jelent a növénynek. Éppen ezért ebben az időszakban egyetlen feladatunk, hogy megfelelő vízellátással a növényt segítsük minél gyorsabban „magához térni”. A tervezett kiültetés előtt két-három nappal a palánták permetezése a CoraxBio® Zöldség Boxban is megtalálható Biosol Káliszapan 1-2 %-os oldatával gátolja a levéltetvek megtelepedését a palántákon, és közvetlen a kiültetés után is védelmet nyújt anélkül, hogy permetezéssel stresszelnénk a növényeket. A kiültetést követően 10-14 nappal kezdjük majd el az új környezetben megerősödött palánták levélen keresztüli táplálását, valamint károsítók elleni védelmét.

Dr. Eke István

Növényvédelmi-, és Tápanyag-gazdálkodási Szakmérnök