Kemény fagyok után

Amikor e sorokat írom, néhány helyen még nap közben is mínusz tíz fok körüli fagyokat mutatnak a hőmérők. Bizonyosan sokakban – ahogy bennem is - megfogalmazódott a kérdés: hogyan reagálnak erre a növények károsítói? Mit várhatunk a következő vegetációban a növényvédelemben? Na és hogyan reagálnak maguk a növények? A kérdés megfogalmazása után máris itt a sztereotip válasz: a kemény fagyokban a kártevők és kórokozók jelentős része elpusztul(t), ezért sokkal könnyebb lesz a következő szezonban megvédeni a növényeinket. Mint minden általánosításnak, ennek is van igazságtartalma, de a helyzet ennél sokkal árnyaltabb és összetettebb…
Nézzük talán először a haszonnövényeinket! Ezek eltérő (téli) fagytűrő képességéről mindenkinek van valamilyen ismerete, vagy akár személyes tapasztalata. Különösen ismert például a szőlő és az őszibarack fokozott érzékenysége, hiszen a kontinentális klímán elterjedésük északi határán vagyunk. Ezért a tavaszi metszés során több elfagyott vessző ad majd nekünk munkát mind a kordonon, mind a koronában. Nem ilyen látványos, de nem kisebb károkat okoz az almafák szállítószöveteinek károsodása a kemény fagyok következményeként. Ezek regenerálódását mésztartalmú lombtrágya (Voligop Ca) kijuttatásával segíthetjük majd a tavaszi vegetáció indulása után. A kiskerti évelők állapotát majd csak a kitavaszodás után tudjuk felmérni.
A kártevők nagyobb felére igaz a mondás, mely szerint az erős fagyok jelentősen gyérítették ezeket, de mégsem dőlhetünk teljesen megnyugodva hátra. Az egynemzedékes fajok estében általában valóban nem kell számítani jelentős felszaporodásukra. Azon fajoknak azonban, amelyek inaktív állapotban telelnek, vagy a talaj alsóbb rétegeiben vészelik át a hideg évszakot, nem, vagy alig árt a mostani időjárás. Ugyancsak, akár jelentős felszaporodásukra is számíthatunk a többnemzedékes kártevőknek. Bármennyire kitettek is a tél viszontagságainak ezek a kártevők, túlélő egyedei mindig akadnak, amelyek elégségesek ahhoz, hogy regenerálódjon egy-egy újabb, nagyszámú népesség. A Coraxbio boxok többségében találunk Vektafid A, és/vagy Vektafid R nevű készítményt. Használatukkal minden puhatestű rovarkártevőt (levéltetvek, levél- és takácsatkák, tripszek lárvái, sőt, a kelő, apró hernyók stb.) jelentős mértékben gyéríthetjük, akár teljesen megvédhetjük a növényeinket.
A kórokozók vonatkozásában a hideg teleknek alig van jelentőségük. A tavaszi-nyári időszak időjárásának függvényében léphetnek fel gyorsabban, vagy lassabban, előbb, vagy utóbb járványok, függetlenül attól hogyan, milyen mennyiségben teleltek át a kórokozók fertőző képletei. A döntő tavasztól kezdődően az időjárás alakulása. Ezen sajnos a téli fagyok nem segíthetnek. 
Még egy gondolat a talajról. Hogyan befolyásolja a talaj átfagyása a benne élő, annak szerves részét képező mikroorganizmusokat? Látjuk tavasszal a fagyok felengedésével, hogy a talajrögök szerkezetükben megváltoztak, szétestek, levegősebbek lettek, ami a növények számára nagyon kedvező. Mikrobiológiai összetételükről, annak esetleges változásáról kevesebb információnk van. Az azonban biztos, hogy a talaj természetes növényzete szinte a szemünk előtt éled újjá, ami azt bizonyítja, hogy a mikro flóra is feléledt, dolgozik. Ez azért fontos, mert a növények tápanyagfelvételében a mikroorganizmusoknak, de különösen a baktériumoknak rendkívül nagy szerepük van. Ezt felismerve terjednek az utóbbi években a baktériumtrágyák. Maga az elnevezés ugyan helytelen, hiszen a kijuttatott folyadékok a növények számára közvetlen felvehető tápanyagot nem minden esetben tartalmaznak, ebben az értelemben tehát nem trágyák. A baktériumok a talajban található, szerves anyagban kötött, vagy szervetlen sók, formájában megtalálható tápelemeket teszik a növény számára elérhetővé. Használatukkal a növény fejlődésének kritikus időszakaiban segítjük gyorsabb növekedésüket. Egyes CoraxBio dobozokban találunk Corabac Phylazonit baktériumtrágya készítményt, amelynek használatát a későbbiekben majd részletesebben ismertetjük. Most csak annyit, hogy csak a vetéssel, vagy a palántázással egy időben célszerű kijuttatni, amikor a talaj hőmérséklete a felső rétegben (kb. 10 cm) eléri, vagy meghaladja a 10o C-t, és fontos, hogy kijuttatás után haladéktalanul a talajba kell dolgozni, mert a fényen a baktériumok elpusztulnak.

                                                                                                              Dr. Eke István
                                                                                      a CoraxBio gyűjtőcsomagok szaktanácsadója
2017.01.16.