Lisztharmat

Az egyik legismertebb és legáltalánosabb betegség, nagyon sokféle növényt megtámad, a szobanövényektől a gyümölcsösökig, szőlőkig. Nevét onnan kapta, hogy a fertőzött növény levelein, bimbóin, és a fiatal termésein lisztfehér, porszerű lerakódás jelenik meg.

Ezek valójában gombafonalak, és nagyon gyorsan tönkretehetik az évi termést, sőt áttelelve a jövő évit is veszélyeztetik. Szőlő, alma esetében Nevikén Extrával tudjuk ritkítani a gomba terjedését. A visszametszés is sokat használ, mert minél szellősebb a növény, minél inkább éri minden levelét a nap, és a levegő, annál nehezebben marad meg rajta a lisztharmat, mert a nyirkos, árnyékos környezet kedvez neki, mint általában a gombáknak.

Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy lisztharmat fertőzésről van szó, próbáljuk meg letörölni a levelekről a fehér réteget. Ha könnyedén lejön, akkor majdnem biztos, hogy lisztharmattal van dolgunk, ha olyan „mintha belenőtt volna” a levélbe (van ilyen) akkor ez egy másik kórokozó.